Tromso városkájában december 9-én reggel munkába, iskolába igyekeztek az emberek, amikor váratlanul egy fénylő spirális alakzatot vettek észre az égbolton, amelyben egy kékes sáv is láthatóvá vált...
„Végtelen számú nap létezik, mindegyik körül bolygók keringenek”
Giordano Bruno máglyahalált halt 1600-ban a Campo di Fiorin – többek közt fenti „eretnek” gondolatai miatt
Az emberiség mai létszámát tekintve hihetetlenül hangzik, de volt olyan időszak, amikor minket is csak egy hajszál választott el a kihalástól, oly kevesen voltunk. Az amerikai PNAS cikke alapján.
Egy, a youtube-on közzétett kiváló animáció kapcsán felmerül néhány érdekes, gondolkodásra okot adó kérdés. Milyen lenne a Föld éghajlata, élővilága, kultúrája, ha gyűrűje lenne bolygónknak?
Életének első hónapjaiban az ember(agya) megtanulja, hogy a szem által alkotott képet meg kell fordítani, valamint azt is, hogy a tárgyaknak és azok helyének a térben "mélysége" is van.
Még tovább csökkent az esélye, hogy az Apophis kisbolygó a Földbe csapódjon 2036-ban.
(38 hozzászólás)
Tévedni emberi dolog. Bárki írhat vagy mondhat hülyeséget, ha aztán, amikor megbizonyosodik a tévedéséről, vagy meggyőzik őt, beismeri a tévedést.
A tudományos ismeretekhez vezető út is tévedésekkel van kikövezve. Semmi (vagy majdnem semmi) sem tekinthető bombabiztosnak, lehet, hogy amit tegnap tanultunk, holnapután gyökeresen másképp látszik majd. Az elméletek, kísérletek és a gyakorlati alkalmazás következetes volta azonban alapfeltétel.
A szitakötőnek mindenképpen édesvízre van szüksége a szaporodásához. Hogyan és miért kerülnek akkor milliószám olyan óceáni szigetekre, ahol nincs felszíni édesvíz?
"A térbeli látás" című cikkemből idézett mondatrésszel kezdem: "az agy képezi, alakítja, módosítja, esetenként kiegészíti és "értékeli" a visszatükrözött képet."
Hányat lép a veréb egy esztendőben? Egyet sem, mert ugrik. De, miért ugrik??? Miért nem lépdel, mint a galamb??? És miért bólogat a galamb menés közben???
