Ismeret Virtus - Becsapódás a Jupiteren
Ismeret Virtus
Tudományos ismeretterjesztés
Keresés:
Cikk írása  |  Társalgó  |  SzerzÅ‘k  |  SzerkesztÅ‘k

Bejelentkezés  |  Regisztráció  | Olvtársaim  |  Honorárium
Ãœdvözlünk, Kedves Ismeretlen Olvasó! RSS  |  KezdÅ‘lapnak! | FÅ‘szerkesztÅ‘: Landy-Gyebnár Mónika (Ediacara)

| Címlap | Csillagászat | Földtudományok | Biológia | Emberek | Összefüggések | Természetvédelem | Tiszteletreméltó | Humor a tudományban | Leleplezzük! | Történelmünk, múltunk | Technika

Csillagászat

Becsapódás a Jupiteren

Ediacara - 2009.07.21 12:18


2009. július 19-én egy friss becsapódás nyomát jelző foltot fedezett fel egy ausztrál amatőrcsillagász a Jupiter déli sarkvidékénél. Azóta már magyar fotó is készült a foltról!






15 évvel a Shoemaker-Levy 9 üstökös darabjainak 1994-es, azonnal világhíressé lett becsapódása után újabb égitest zuhant a Jupiterbe.



A felfedező Anthony Wesley


Július 19-én tűnt fel először a Jupiter déli sarkvidéke közelében egy sötét folt, amikor Anthony Wesley ausztrál amatőrcsillagász házi obszervatóriumából fényképezte az óriásbolygót.



Anthony Wesley fotója, a képen a déli pólus felül látható (a távcső megfordítja a képet), a pólus közelében ovális, sötét folt tűnik fel


Egy nappal korábbi fotón még nem látszott semmi sem a Jupiteren, tehát a becsapódás valamikor 18. és 19. között kellett megessen, feltételezések szerint kisbolygó vagy üstökös csapódott a gázóriásba, amikor az érintett hely épp a bolygó túloldalán volt, így magának a becsapódásnak a megörökítése esélytelen lett volna.



A Hawaii infravörös fotón világos a becsapódás foltja


A NASA azonnal nekiállt komolyabb műszerekkel vizsgálni a bolygót, s a Hawaii Mauna Kea-n lévő obszervatórium infravörös felvételén is kiválóan látható a Jupiter felhőzetében az eltérő hőmérsékletű nyom. A felvételt olyan hullámhossztartományban készítették, amely a visszavert napfényre érzékeny, így a folt mellett még egy kisebb törmelékdarabka is látható a képen.



A másik infra fotó, amelyen a kis törmelék is látható a becsapódás helye felett


A becsapódás helyén ammónia felszínre áramlását figyelték meg, mivel az ütköző égitest felkavarta a Jupiter légkörének alsóbb s egyúttal melegebb rétegeit.




A Keck-II óriásteleszkóp felvételén referenciának a Föld arányos képe is látható, ebből tudni, hogy milyen hatalmas is az örvény, amelyet a becsapódás létrehozott!





Az első hazai fotó Lőrincz Miklós munkája


A becsapódás nyomát már hazai amatőrcsillagászok is megörökítették, alig egy nappal a felfedezést követően!
Az első fotó a pécsi Lőrincz Miklós munkáját dicséri, aki egy 200/1200-as Newton távcsőre szerelt webkamera segítségével örökítette meg a kivételes esemény látható nyomát. Rajta kívül még Baraté Levente készített képet a becsapódás foltjáról kevéssé kedvező égbolton.



Baraté Levente fotóján a rossz légköri viszonyok miatt elmosódott a folt


Bővebben a http://hirek.csillagaszat.hu/asztroblog/20090721-jupiter-becsapodas.html oldalon, valamint Friedrich Róbert blogján olvashatunk az eseményről: http://lmv.hu/Jupiter_becsapodas_090720


A megfelelő nagyítású távcsövekkel bíró amatőrcsillagászoknak világszerte izgalmas munkát ad a folt terjedésének és szétoszlásának követése a Föld különböző pontjairól különböző időpontokban készítendő újabb fotók segítségével. A felvételeken lehet majd követni a Jupiter légkörének hatását a foltra, amely várhatóan néhány nap alatt oszlani kezd majd. Az eseményeket a http://spaceweather.com oldalán érdemes követni!




* * *




A Shoemaker-Levy 9 darabjainak becsapódása a Hubble felvételén


A 15 évvel ezelőtti (1994-07-16 - 1994-07-22) , korábban már szétdarabolódott Shoemaker-Levy 9 üstököst Galileo szondáról és a Hubble űrtávcsőről is követték, rengeteg egyedülálló felvétel járta be a világot. Az üstököst 1993-ban fedezték fel, s pályaadataiból hamarosan kiderült, hogy nem a Nap, hanem a Jupiter a keringésének központja. Rövid idő múlva kiderült az is, hogy a pályaadatok alapján nagy biztonsággal jósolható a becsapódása. A Jupiter valamivel korábban foghatta be az üstököst, majd a kis égitest egyre közelebb került az óriásbolygóhoz; majd amikor a Roche-határon (az a képzeletbeli határvonal, amelyet átlépve egy test az adott égitest gravitációs és árapályhatásai miatt feldarabolódik) belülre jutott, akkor esett szét számos kisebb darabra.



* * *


A jelen becsapódás esetében nem valószínű, hogy sikerülne kideríteni, milyen égitest is volt a tettes, mivel csak hosszabb intervallum van, amelynek során a becsapódás megtörtént.
A Jupiterről egy ideje tudjuk, hogy sokat köszönhetünk neki és a gravitációjának, hiszen sok, a Naprendszer belső régiói felé tartó, akár a Földbe is becsapódni képes égitestet takarított már el. Egy ilyen esemény szemtanúi lehetnek most mindazok, akik a becsapódás nyomát akár fényképeken, akár távcsöveken keresztül megfigyelhetik.


Ediacara rovata (ediacara.virtus.hu)


A cikk eddigi honoráriuma: 20 Ft. (Ez 24 óránként frissül.) (Mi ez?)

Kérjük, szerkeszd te is a Virtust. Értékeld ezt a cikket!
Mivel nem vagy bejelentkezve, most nem tudsz értékelni. Sajnos, így nem tudjuk ízlésedhez igazítani a lapot. Kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj.
Itt megtudhatod hogy működik ez az egész.
Küldd el ezt a cikket levélben!


Csak bejelentkezett felhasználók szólhatnak hozzá.
Hozzászólások megjelenítése (26 hozzászólás)



Ki ajánlotta ezt a cikket?
Moderálást kérek



Impresszum | Médiaajánlat | Felhasználási feltételek | Segítség