Érdekességek az emberi fülről biológiai és kulturális szempontokból
Ha a fülről beszélünk, az esetek - nem orvosi tárgyú - többségében a fülkagyló a témánk. Ha megkérnek, hogy rajzolj le egy fület, nem állsz neki a belső fül apró csontocskáit, folyadékait, szőreit s járatait felvázolni, hanem egyszerűen egy íves vonalú fülkagylót rajzolsz.
A fül felépítése és működése
A fejen lévő nyílás - a hallójárat - vezet el a dobhártyáig, amelyet a bejutó hangok megrezgetnek. A dobhártyához aprócska csontok tapadnak - a kalapács, az üllő és a kengyel - amelyek aztán a belső fülben lévő csiga külejéhez kapcsolódnak. A csiga felé közvetített finom rezgés ( a hang, ugye, rezgések sokaságaként terjed) egy dugattyúszerű képződményt mozgat meg, amely a csiga belsejében lévő folyadékot fel-le pumpálja a hangnak megfelelően. A csiga belsejét kitöltő zselés folyadék a csiga belső falán lévő érzőszőröket mozgatja, az érzőszőrök pedig a hallóideg végződéseihez csatlakozva impulzusokat küldenek az agyba a külső hangforrásról illetve az egyensúlyszervet alkotó íves járatok a fejünk mozgásáról, annak irányáról és sebességéről.
A fül keresztmetszeti anatómiai képe
A fül három részre: külső - közép- és belső fülre osztható; a külsőhöz tartozik a fülkagyló és a hallójárat majd a középfülhöz tartozó a dobhártya, a kis csontocskák következnek, a belső fül pedig a csigából, annak ívjárataiból, beltartalmából és az idegvégződésekből áll.
A fül eredete és működése
A fülünk csontjainak evolúciója állkapocs-csontokból
Valamikor sokmillió éve, őshalakban alakult ki a mai fül elődje. A hal állkapocs-csontjainak egyes darabjai átalakultak és egyre beljebb vándoroltak a koponyába, közben átalakult a funkciójuk is. Ezt már a 19. század első harmadában is feljegyezte egy biológus, aki különféle emlősállatok embrióinak fejlődését tanulmányozta. Ekkor derült ki, hogy a középfül és a belső fül csontocskái az egykori halak állkapcsában található csontoknak felelnek meg. Később kövületek segítségével igazolttá is lett a fejlődés ezen módja. A hüllők fülének még csak egy belső csontja van, ez a mi (emlős) fülünk kengyelének felel meg, és a halaktól származott ez a csontocska. Az üllő és a kalapács a hüllő-emlős átmenet idején alakult ki. A hal- illetve hüllőcsontokhoz ugyanazok az idegek csatlakoznak, s ugyanazon embrionális sejtcsoportokból fejlődnek ki, mint az emlősök fülében lévő csontok - ezt a mai napig bármikor lehet vizsgálattal igazolni.
Az apró fülcsontocskák: kalapács, üllő, kengyel
A változások akkor indultak el, amikor a vízben élő állatok kezdték megvetni az uszonyból lábbá váló végtagjaikat a szárazföldeken. A szabad levegőn a hallás nagy előnyt jelentett, a kicsinnyé váló egykori állkapocs-csontocska pedig közvetíteni tudta a levegő hangként jelentkező rezgéseit az agyba. A vízben erre nem volt lehetőség.
Az egyensúlyszervünk ívjáratai
A csiga és az egyensúlyszervünk íves járatai belsejében zselés anyag van (ne vízszerűen híg folyadékot képzeljünk el tehát), amely a fej elmozdulása illetve a csontok közvetítette rezgések hatására megmozdulva az érzőidegek végén ülő szőröcskéket is megmozgatják. Vagy hanginger, vagy mozgást jelző inger jut így az agyunkba. A mozgást érzékelő idegek összeköttetésben vannak a szemet mozgató idegekkel, a látás és az egyensúlyszerv impulzusai agyunkban összehangolódnak, így lehetséges az, hogy képesek vagyunk egy pontot nézni akkor is, ha közben mondjuk egy rázós úton visz minket a busz.
A halak oldalvonalában elhelyezkedő, nyomásváltozást érzékelő szerv
Elektronmikroszkópos kép az íves járatokban elhelyezkedő érzőszőröcskék csokrairól
A csiga és az egyensúlyszervünk a halak oldalvonalában elhelyezkedő áramlásérzékelő (víznyomás változását érzékelő) szervből ered: ez a szerv sorba rendeződött kis üregekből áll, amelyeket zselés anyag tölt ki, benne érzőszőröcske van, amely az üreget érő nyomásváltozás (vízáramlat) hatására ad impulzust a hal agyának.
Könnyen ellenőrizhető, hogy valaki ittas-e, csak a szemmozgást kell figyelni
Az egyensúlyszervünket kitöltő zselés anyagra erősen hat az alkohol, ezt mindenki tudja, aki valaha is becsípett, vagy látott ittas embert. A zselés anyagba a vérből átjut az alkohol, megváltoztatja a zselé sűrűségét, a hígabb zselé intenzívebben mozog, kis változásra is nagy jellel reagál, így az ittas szédülni kezd, romlik a mozgáskoordinációja. Ez a szemünkre is hat a már említett neurális kapcsolaton keresztül, hisz az agyunk úgy érzi, mintha gyorsan mozognánk (közben esetleg csak egy centit billen a fejünk), s a szemmozgást vezérlő parancsok is megszületnek, kiegyenlítendő az érzékelt mozgást. Az ittas egyén szeme úgy jár (vízszintesen) jobboldali irányba, mintha mondjuk távoli autóversenyt nézne. Másnaposan is ez a helyzet, ahogy csökken a zselé alkoholtartalma, de ekkor ellenkező irányba, vagyis balra mozog a szem. Ennek ismeretében nem érdemes azzal próbálkozni, hogy pl. egy rendőrt meggyőzzünk színjózan voltunkról, hiszen önkéntelen jeleket adunk az ellenkezőjéről.
Mérésekkel igazolt tény, hogy a nők jobban hallanak a férfiaknál - ez nem csupán a "drágám, légy szíves vidd ki a szemetet" esetében áll fenn, egyszerűen a nők fülét kevesebb hangos zajhatás éri, így jobban megőrzi érzékenységét.
Ella Fitzgeraldnak abszolút hallása volt
Érdekes kérdés még az abszolút hallás jelentősége is - kutatások és csecsemőkkel éveken át végzett kísérletek szerint mindenki abszolút hallással születik, ám az emberek legnagyobb része egyszerűen elfelejti, mivel nincs rá szüksége. Azon népek, ahol a nyelv dallama meghatározó a szavak jelentését illetően (ugyanaz a hangsor más dallammal ejtve teljesen más jelentést ad), sokkal nagyobb arányban "termelnek" abszolút hallású embereket, mint a nem tonális nyelvek használói. Az előbbi csoportba tartoznak a kelet- délkelet-ázsiai nyelvek közül pl. a vietnámi, a mandarin. Kimutatták, hogy azon embereknél, akik egészen kicsi korban (2-3 évesen) kezdenek neki valamilyen zenei tanulmányoknak, szintén az átlagnépességnél nagyobb arányban fordul elő az abszolút hallás. Japánban többszáz zenetanár dolgozik 2-3 éves gyerekekkel e céllal, közel 100%-os sikerrel.
Az emlősöknek már látható fülkagylójuk van
A fülkagyló az emlősöknél jelenik meg elsőként, a rendszertanilag alacsonyabb rendű állatokban nincs külső nyúlványa a fülnek, legjobb esetben egy rugalmas kerek fedél, vagy fedetlen üreg látható a fejen (ezt minden teknős-, kígyó-, béka- vagy madártartó ellenőrizheti).
Egy gyík füle: csak kis nyílás látható
Maga a fülkagyló, ha egy emlősállatot nézünk, sokféle alakot ölthet, de alapvető jellemző, hogy mozgatható a hangforrás irányába (az ember viszont a fejével együtt mozgatja, az izomzat megmaradt a fülnél, de nem tudjuk használni - keveseket kivéve ->
http://www.youtube.com/watch?v=7soyNXcCaoM
), illetve sok esetben a magasabb rendű állat fülkagylójának csúcsa is van, gondoljunk a kutyák, lovak, elefántok, malacok hegyes fülére. Nekünk, embereknek vajon hegyes a fülünk? Most nem a mesebeli tündékre kell gondolni!
A Darwin-pont a fülkagylón
Az emberek kb. 10%-a rendelkezik a fülkagylóján egy többé-kevésbé hegyes ponttal. Ez a pont az, ahol az embrionális fejlődés során a porcok, amelyek a kagylót alkotják, összenőnek. Genetikai eltérés hatására az összenövés nem gömböyödik le, hanem egy kis csúcsban találkozik a két porc, a pontot Darwin-gumónak, vagy Darwin-pontnak hívják. Darwin feltételezése szerint ez egy olyan jel, amely őseink fülére utal, egyszerűen egy olyan szunnyadó gén aktiválódása miatt jön létre, amely már több százezer éve visszaszorult az ember fejlődése során.
Ősi jegy genetikai felelevenedése, ha valaki farokkal születik
Hasonlóan atavisztikus, "ősi csökevény" az egyes, kirívóan ritka esetekben látható emberi faroknyúlvány, amely néha még extra csigolyacsontokat is tartalmaz. Embrió korában mindenkinek van farka, de ez a fejlődés során eltűnik, lebomlik. Genetikai eltérés okán történik meg, hogy mégsem, viszont az ilyen esetek visszavezetnek ősi múltunkba.
Szabadon lógó (A) és lenőtt (B) fülcimpa
A fülkagylónkon még egy érdekesség található: ha végignézünk környezetünkön, kétféle fület látunk, az egyik esetében a cimpa szabadon lóg, a másik esetében hozzánőtt a fejhez. Az emberek 75%-a szabadon lógó, 25%-a lenőtt cimpával születik. Az ok ismét genetikai, mégpedig a következő: a szabadon lógó cimpa dominánsan öröklődik, a lenőtt recesszíven; vagyis ha valakinek lenőtt a cimpája, akkor mindkét szülőtől a lenőtt cimpa génjét kellett örökölnie. Ha valakinek mindkét szülője lenőtt cimpájú (vagyis a recesszív változat birtokosa), akkor a gyerek is kizárólag lenőtt cimpájú lehet. Adott esetben egy lenőtt cimpájú szülőpár szabad cimpájú gyeremeke erős gyanút kell ébresszen, miszerint anyuka csalfa volt…Fordított esetben ez nem igaz, szabad cimpájú (domináns változat) szülők gyereke lehet lenőtt cimpájú is, elég ha mindkét szülő felemás (egy donináns, egy recesszív) gént birtokol, őbennük a felemás pár domináns tagja érvényesül, de a gyerek mindkettőtől örökölheti a recesszív, lenőtt gént, így ő már lehet lenőtt cimpájú.
Infravörös fotó, jól láthatóan csak a haj teteje hidegebb a fülnél
A fülünk a fej leghidegebb része az orrunk hegye mellett. Ezt minden háziasszony tudja, aki megégeti a kezét főzéskor, majd ösztönösen a fülét megfogva hűti le ujjait. Infrakamerás felvételen is látható, hogy a fül hideg. Hűvössége abból adódik, hogy méretéhez képest nagy bőrfelülete van, amelyet hajszálerek sokasága sző át. Akinek vágta már el a fülét fodrász vagy borbély, tudja, mennyire sok ott a hajszálér…
Ekkora fülekkel jelentős hőszabályozó hatás érhető el
Sok állat esetében a fül a hőszabályozó rendszer nagyon komoly eszköze, jól ismertek a sivatagi állatok nagy fülei, mint például a sivatagi róka esetében.
A fülcimpa léte amúgy egyelőre rejtély a tudomány előtt. Látszólag semmi funkciója nincs, hiszen a fülkagyló porcos része vesz részt a hangok közvetítésében és modulálásában, a cimpa nem, és nem függ a cimpa méretétől semmilyen képességünk. Van benne viszont rengeteg érzőideg. Ebben vélik látni egyedüli funkcióját, miszerint a cimpa erogén zóna. Kinek jobban, kinek kevésbé.
Száraz típusú fülzsír
Még egy része van a fülnek, amivel naponta találkozunk: a fülzsír. Undorító ügyről van szó, de nem véletlen - háziállataink is hasonlóképp termelnek fülzsírt. Mi a funkciója? Részint segíti a fültisztító-pálcika gyártók profitnövekedését, részint megakadályozza a fülbe jutó szennyeződések behatolását (por, szöszök), részint antibakteriális és fungicid hatású, ezen felül víztaszító hatású és rovarriasztóként is funkcionál. Antibakteriális hatását már mikrobiológiai vizsgálatokkal is igazolták. A hallójáratban található módosult faggyú- és verejtékmirigyek termelik, tartalmazza a hámréteg külső, elhalt sejtjeinek halmazát, zsírokat, koleszterint, zsírsavakat, alkoholt és néhány, kis mennyiségben jelen lévő, ám fontos összetevőt is még hozzá. Kétféle fülzsír létezik az emberiség körében: az általunk is testközelből ismert nedves típusú, amelynek magasabb a zsírtartalma; valamint az északkelet-ázsiai és őslakos amerikai emberek körében ismert száraz típusú. Ez utóbbi kevéssé rovarriasztó hatású, de talán kevéssé gusztustalan is. Az, hogy melyik típussal rendelkezünk, szüleink döntik el: a száraz típus recesszíven öröklődik, vagyis mindkét szülőtől kell kapjuk a génjét. Kelet-Ázsiában az emberek 97%-a száraz típussal bír, hasonló az arány a nedves típus javára a Afrika és Európa népei közt. A köztes vidékeken közepes arányban vannak jelen. A genetikai nyomkövetéssel kiderítették, hogy a száraz típus már Ázsia északi vidékén kellett kialakuljon, de még az amerikai kontinens Bering-szoroson át történt benépesítése előtt, vagyis valamikor 50-25 ezer évvel ezelőtti időszakban. A fülzsír száraz volta összekapcsoltan öröklődik a csekély izzadással, ami szintén a nevezett ázsiai népekre jellemző és a hidegebb klímához történő alkalmazkodás terméke volt
Fülzsír UV fényben
Az 1800-as években egy amerikai háziasszonyoknak szóló kalendáriumban azt ajánlották, hogy a kisebb bőrsérülésekre és cserepes ajkakra kenjék, mivel gyógyhatású. A fülzsír ultraibolya fényben kissé sárgásan fluoreszkál.
Mire "használható" a fül? A fül megjelenése a kultúrában.
A modern ember általában a szemüvege támasztására használja fülét. Nem volt ez mindig így!
Buddha megnyúlt füle
A fülcimpánk is növekszik, nyúlik, minél idősebb valaki, annál nagyobb, hosszabb a cimpája. Sok kultúrában a hosszú fülcimpa a bölcsesség jelképe (mivel az öregemberek cimpái eleve hosszabbak, ugye), így igen tetszetős tulajdonság. Buddha különösen megnyúlt fülcimpái is ennek köszönhetőek. Sok esetben a nagy, nehéz fülbevalók viselése is a cimpa nyújtása miatt van, sőt, egyes természeti népeknél eleve tágítják-nyújtják a cimpát, fokozatosan egyre nagyobb idomok beleillesztésével.
Földrészenként másképp, de tágítják a fülcimpát
Minél nagyobb holmi van a fülcimpában, annál szebb a tulajdonosa. A fülbe helyezett tágító tárgyat sok eseten díszítették is, erre Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában is számtalan példát találtak az utazók, kutatók. Mára már a nyugati kultúra is átvette ezt a szokást, s némelyek, talán csak különcködés miatt, maguk is hatalmasra nyújtott fülcimpákkal élnek…
Modern kori fültágítás...
Így készülnek a sebészileg kihegyesített fülek
A fül módosítása nem csak a természeti népekre jellemző, hanem modern korunk is elindított egy új divatot. A Gyűrűk ura filmek után a fiatalok sokasága akart tünde-füleket, s persze, amire kereslet van, arra előbb-utóbb kínálat is lesz, így plasztikai sebészetek szakosodtak a fülhegyesítésre… Csak, mint a fajkutyáknak…
Fülékszereket ősidők óta viselünk, nők-férfiak egyaránt. A már említett cimpatágító korongok mellett sokmindennel átszúrjuk füleinket, karikákat aggatunk bele, ékkövet, figurát. A fülbevalók viselőiket óvták sokmindentől, ártó szellemektől, rossz hírektől, pletykáktól, betegségektől egyaránt. A démonok, akik közismerten imádták a drága és szép holmikat, nem hatoltak be annak a személynek az elméjébe, akinek a fülét (az elme bejáratát) szép ékszerrel díszítették - egyszerűen csak gyönyörködött benne a démon, s eszébe se jutott eredeti célja…
Jobb helyeken a csillár is szerényebb - de egy ilyen fülbevalón biztosan megakadt a démonok szeme
Fülbevalót kapott az a személy (általában szolga), aki titkos beszélgetéseket hallhatott meg gazdájánál, a fülbevaló arra szolgált, hogy NE hallja meg, legalábbis örökre hallgasson az elhangzottakról. Eleinte csupán kilyukasztották a fülét, elrettentésül, aztán rájöttek, hogy lefizetni (ékszerrel) hatékonyabb.
Sztereotípia, miszerint a kalóz csak fülbevalóval együtt létezhetett
A hajósokról, majd elsősorban a kalózokról élő sztereotípia szerint a hajós mindenképp hord fülbevalót. Ennek az eredetére jótékony homály borul, de többféle feltételezés van: a kalóz, a távoli vizek hajósa nem egy esetben hazájától távol halt meg, ekkor is ki kellett fizetni a temetését, vagy a teste hazaszállítását. Egyesek szerint erre szolgált a fülében hordott vagyontárgy. Más elképzelés szerint a fülbevaló volt az egyetlen módja annak, hogy valaki mindig magánál hordja vagyonát, ami így bármilyen helyzetben kéznél volt, elvenni tőle viszont nem volt oly egyszerű, mint egy erszényt.
Indiai nő ékszerei - virág alakú fülbevalóval
Az indiai nők gazdagságukat fejezik ki fülékszereikkel (rengeteget hord, aki megteheti), régen egyes vidékeken élő virágokat hordtak füleikben, amelyek aztán fémvirágokká változtak lassan. A fülbevaló a modern nyugati társadalomban elsősorban női ékszer, pár éve még a fülbevalót viselő férfiakat homoszexuálisoknak tartották. Nem volt ez mindig így!
Shakespeare arany karikát viselt
Sir Walter Raleigh gyöngyöt hordott a fülében
A 15-16. századi Európa férfiúi gyakran viseltek fülbevalót, vagy egyszerű arany karikát, vagy (általában különleges, pl. csepp alakú) gyöngyöt tartó karikát - pl. Shakespeare arcképei közül is néhányon karikával a fülében ábrázolták őt, de számos korabeli uralkodói, nemesi portrén is jellegzetes fülbevalós férfiak láthatóak. Egyszerűen ez volt a divat, s aki megtehette anyagilag, az követte (ma is így van, nem?).
A középkorban nem volt ritka a fületlen ember, akár baleset, harci sérülés, vagy törvény által kiszabott büntetés okán. A középkori Angliában elég elterjedt büntetés volt akár az orr, akár a fül levágása - ez utóbbit kisebb bűnökért osztogatták, a pellengérre állított bűnöző fülét hozzászögelték a pellengér deszkájához, s amikor letelt a büntetése, lazán lenyisszantották a fülét. Második alkalommal a másik fül köetkezett, majd harmadikra bitó... Olyan bűnökért járt ez a büntetés, mint pl. a romlott hús árusítása, a csapos a hivatalos mércét meghamisítva kisebb adag sört mér, vagy a pék a meghatározottnál kisebb cipót árul, másutt a zsebmetszést, zsebtolvajlást büntették így, feljegyeztek mérgezés kísérletéért kiszabott füllevágást is… Erzsébet korában a felségsértésért járt fül- és orrlevágás. Kínában ma is él az a mítosz, miszerint annak, aki teliholdkor a Holdra mutat, másnap reggelre levágja a Hold a fülét. Rettegett Iván korában a Kazanyban élő muzulmánok rendszeresen raboltak pravoszláv foglyokat rabszolgának, s a munkára alkalmatlanoknak levágták s fülét és az orrát, majd sorsukra hagyták őket. Ellenfél legyőzésekor sok esetben annak levágott fülét vitték bizonyítékul - ahogy a meggyilkolt Fráter György váradi püpökét is megkapta Ferdinánd. Az augsburgi csatát túlélt regebéli hét gyászmagyar orrát-fülét levágták a németek, s szégyenszemre így jöttek haza; a regölés már az orr és fül lefagyását mondta el.
Szaddam Husszein diktatúrájában megcsonkított fülű férfi
Sajnos a fül-amputálás "divatja" nem múlt el, még néhány éve, Szaddam iraki diktatúrájában is sokak fülét vágták le, örökre megbélyegezve ezzel a szerencsétleneket. A muzulmán országokban bizony művelik, ha nem is törvényesen, házasságtörő asszonyokat sújt leginkább e csonkítás.
Hogy esett, hogy nem, Van Gogh füle is odalett...
Nem felejthetjük ki Van Gogh fülét, amelyet egyesek szerint maga vágott le őrületében, mások szerint viszont Gauguin-nel keveredett összetűzésbe, amikor az tőrt rántva lenyisszantotta; mindkét változat mellett sok érv áll, az igazságot talán már sosem tudjuk meg.
Egyes keleti uralkodók fiainak nevelői nem bántalmazhatták a rájuk bízott ifjú hercegeket, az egyetlen büntetés, amit alkalmazhattak, a fülcimpa meghúzása volt. Ennek az oka pedig ez, hogy akkoriban úgy vélték, a fülcimpa húzása hatással van az illető ifjú herceg péniszének növekedésére, így a büntetéssel a majdani hercegi férfierőt növelték.
Ma már sejttenyészetből tudunk fület csinálni, ahogy Weöres Bóbitája "szárnyat igéz a malacra", mi fület az egérre. 1995-ben szarvasmarha porc-sejtjeit felhasználva fül alakú porcot növesztettek, amelyet egy egér hátába implantáltak, demonstrálandó, hogy a sérülteknél alkalmazott műanyag implantátumokat lehetséges természetes anyagúval is kiváltani.
Stelarc karjába ültetett füllel
Egy ausztrál előadóművész, Stelarc (Stelios Arcadiou, ciprusi születésű jogász és robotikai mérnök) a karjába ültettetett egy sejttenyészetből előállított emberi fület (fülkagylót), így a bőre alatt jól láthatóan harmadik füle van. E fülkagylóba egy rádióadóval ellátott mini-mikrofont is szereltek, így a hétöznapi halandók is meghallgathatják, amit a művész a karján hall.
A világrekorder fülszőr
Radhakant Baijpai a világrekorder fülszőr-hosszban, jelenleg 25 cm hosszú szőr nő mindkét füléből; fia is örökölte a különcségét, bár egyelőre nem veszélyezteti az apa rekordját, méltó utód azonban lehet belőle. Baijpai már nem visel ékszereket, nehogy véletlenül kitépje velük rekorder fülszőrét, amelyből természetesen már meggazdagodott. Indiában másoknál is előfordul extra hosszú fülszőr, valószínűleg valamilyen genetikai mutáció hatására. Hormonális hatásokra a férfiak 3/4 részénél a korral együtt a fülszőr is gyarapodásnak indul.
Fülbemászó, akinek eszében sincs fülbe mászni
Szólásaink, közmondásaink közt is nyoma van a fülnek. Ha valakit lelepleznek, akkor lefülelik, ha elkapják, akkor fülön csípik. Tudjuk, hogy nálunk a falnak is füle van. Ha titoktartást fogadunk, akkor egyik fülünk bal, a másik meg nem hall. Aki összefüggéstelenül szövegel, annak a beszédének se füle, se farka. Aki állandóan beszél, arról azt tartják, ha a száját bevarrnák, a fülén beszélne. A mezőnek szeme van, az erdőnek füle, így nincs lehetőség eltitkolni a tetteinket. Az ítélkező bíráknak két fülük kellett legyen, vagyis mindkét peres felet egyenlően kellett meghallgatniuk. Ha nem figyelünk valamire, akkor a fülünk botját se mozgatjuk (eredetileg a fülünk bojtját, vagyis hegyét - a figyelő állatok fülük mozgásával reagálnak a hangokra). Aki nem hallgat a kérésre, az a fülén ül, dolgos ember nem alszik a fülén (azaz meghallja a munka hívó szavát mindenkor). Félfüllel halljuk, amit csak véletlenül hallunk meg és el se hisszük igazán. Egyik fülünkön be, másikon ki, ha nem akarunk meghallani valamit. Ha cseng a fülünk, a néphit szerint hírt hallunk. A könnyen megjegyezhető zenének fülbemászó dallama van, a fülbemászó nevű rovar viszont nem mászik senki fülébe. Bizonyára van még bőven füllel kapcsolatos szólásunk, de a cikkíró ehhez a témához még zöldfülű.
