A rendszeres kávéfogyasztásról szerzett nemzetközi tapasztalatok ismertetése.
Nagyon kevés olyan felnőtt van, aki még sohasem ivott egyetlenegy csésze feketét. Annál többen vannak, akik rendszeresen naponta isszák a fekete nedűt. Elsősorban a kávéban lévő koffein az, aminek hatása kedvéért fogyasztják, de nem kevésbbé szerepet játszik rendkívül finom, összetett arómája is. Száznál több növényfaj tartalmaz koffeint, bár nagyon kicsi mennyiségben. A kávé-növény mellett a tea-növénye (Camellia sinensis/Thea assamica), a délamerikai futónövény guarana (Paullina sorbilis), a kóla-dió és a matze-bokor tartalmaz koffeint. Élelmiszer___________koffein-tartalom mg/dl fekete tea.................................15 -25 kávé.........................................40 -90 koffeinmentes kávé...................ca. 3 erős eszpresszó kávé................max. 120 kóla..........................................7 - 25 Energie-Drinks (pl. Red Bull)....32 csokoládé............................. ... 20 - 30
A növényeknél a koffein a paraziták és a növényevők elleni védekezést szolgálja. Egy babkávészem fajtól függően 0,8-2,5% koffeint és több, mint 800 különféle aroma-mulekulát tartalmaz. A koffeint 1820-ban fedezték fel. A hamburgi patikus/kémikus Friedlieb Ferdinand Runge-nak sikerült először a kávébabból a koffeint izolálni. (Johann Wolfgang Goethe tanácsára) Néhány európai országban a kávé még a 17.században is orvosságnak számított és patikában árulták kis mennyiségben. Brémában Ludwig Roselius kereskedő fejlesztett ki egy eljárást 1905-ben, amivel a koffeint kivonják a kávéból. Sokáig rossz híre volt a kávénak. A következőket tulajdonítják a kávé hatásának: gyors szívverés vérnyomás növelés fáradság csökkentő álmatlanság, belső nyugtalanság szellemi teljesítmény fokozása jó fejfájás ellen kézremegés izomreszketés Nagyon ritka esetekben előfordul: esetenként ingerlékenység allergiás reakció gyomor-bél panaszok gyomorsav túltengés széklet gyakoriság vizelethajtás, kiszáradás mérgezettség halál *** Idővel szaporodnak az utalások arra, hogy a kávé olyan élelmiszer, aminek ténylegesen pozitív hatásai vannak. Az ilyen irányú nyilatkozatokat nemcsak olyan egyesület hangoztat, mint a Német Kávészövetség és a nemzetközi Coffe Science Information Centre, hanem nagyon sok független szakértő által végzett vizsgálatok is alátámasztják. Állítólag a kávé fogyasztásának a következő hatásai vannak:
1._Finn kutatók 20 éves időtartamú-tanulmány alapján (2 000 résztvevő alany) bizonyítani tudják, hogy a kávéfogyasztás csökkenti az agylágyulás, vagy az Alzheimer betegség rizikóját, mégpedig 65%-kal. Szerintük naponta 3-5 csésze kávé az optimális mennyiség. Az amerikai South Florida Egyetem Kutatóközpontjának tanulmányi vezetője Gary Arendash szerint: "A legújabb ismeretek azt mutatják, hogy a koffein nemcsak egy megelőző stratégia, hanem fejleszthető kezelése lehetne az Alzheimer betegségnek." A kísérleteket egereken végezték
2._Dr. Olav Gressner (ácheni Klinikai-Vegyi-Intézet) szerint, a koffein meglassítja az egészséges májsejteknek a funkciónélküli kötőszövetté való átalakulását, az u.n. "fibroze"-t. Naponta 2 csésze kávé legalább is lassítja a folyamatot. Továbbá a japán "Public Health Center" 19 ezer tesztelt személy vizsgálata alapján azt állapították megt, hogy a napi 2 csésze kávé a májrák kialakulását jelentősen csökkenti.
3._Tudósok abból indulnak ki, hogy a koffein hatására olyan proteinek termelődnek, ami a vér-agy-sorompót erősítik. Ennek a vér-agy-sorompónak az a feladata, hogy megakadályozza káros anyagok - pl. koleszterin- kerüljenek az agy szürke sejtjeibe.
4._Az "American Journal of Obstetrics and Gynecology" nyilvánosságra hozta Dr.De-Khun Li azoknak a vizsgálatoknak az eredményeit, amelyet 1996 és 1998 között végeztek 1 063 terhes asszonnyal, akik a terhességük alatt ugyanannyi kávét fogyasztottak mint előzőleg. Azt állapították meg, hogy naponta min. 200 mg, azaz ca. 2 csésze kávé fogyasztása esetén az elvetélés valószínűsége megduplázódik szemben a kávét nem fogyasztókkal. Természetesen ez a többi koffein-tartalmú italokra, mint a tea, vagy limomádé is vonatkozik. Ezzel szemben a petefészekrák nem hozható összefüggésbe a kávéfogyasztással.
5._Egy svájci tanulmány szerint, azok a 65 évnél idősebb nők, akik több mint 3 kávét isznak naponta, jó hatással van szellemi frissességükre. Az emlékezőképesség vizsgálatánál jellegzetesen jobb eredményt értek el, mind azok, akik csak max. 1 kávét fogyasztottak. Dr. Karen Ritchie (Montpellier) beszámolt arról, hogy 65 éven felüli 4197 nő és 2820 férfi vett részt a vizsgálatban, ami több, mint 4 évig tartott. Érdekesség, hogy a férfiaknál nem volt észrevehető javulás. Ennek okát nem tudják. Azt gyanítják, hogy a nők érzékenyebben reagálnak a koffeinra.
6._Az olasz kutatók azt írják a "Journal of Neurology, Neurosurgery and Psychiatry" című folyóiratban, hogy a rendszeres kávéfogyasztás (1-2 csésze) csökkenti a szempillagörcs veszélyét. A szempillagörcs (blepharospasmus), a szemrés görcsös csukódása. Mindenféle szemgyulladás kísérője szokott lenni, valahányszor világosság éri a szemet, s e tekintetben egyértelmű a fény kerüléssel.
7._Ha a terhesség második felében az anya hiába áll át koffein mentes kávéra, semmit nem használ, azaz nem változik sem az ujszülött súlya, sem a terhesség ideje.
8._A bristoli Egyetem professzora Peter Rogers szerint, aki reggelenként kávét iszik semmivel sem frissebb, mint aki tejjel kezdi a napot.
9._Az izlandi Brown University in Providence kutatói azt állapították meg, hogy középkorú, vagy idősebb felnőtteknél, akik ritkábban fogyasztanak kávét, a reggeli órákban az első kávé ivása után szívinfarktus veszélye nagyobb. Különösen azoknál, akik nem mozognak rendszeresen és 3-4 egyéb rizikófaktorral rendelkeznek. Érdekes módon, akik négy, vagy többször isznak kávét naponta, azoknál nem nől meg a veszélyezettség.
10._A madridi egyetem (Universidad Autonoma de Madrid) kutatói 128 ezer férfinek és nőnek 20 éven keresztüli megfigyelése alapján megállapították, hogy a szűrt kávé fogyasztása a szivre nem ártalmas. Ez nem vonatkozik az eszpresszó és a francia kávéra! Azt is hozzáteszik, hogy kivételek mindíg lehetnek, ami az egyéntől függ. Továbbá azt is megállapították, hogy a kávé negatív hatását a dohányzás és az alkohol fogyasztás erősen fokozza.
11._A génkutatók is hozzászólnak. Szerintük azon személyeknek, akik a CYP 1A2 gén 1F-változatával (allele) rendelkeznek, nemhalálos szívrohamra jobban hajlamosak.A Torontói Egyetem kutatói kétszer 2 014 személy részvételével megvizsgálták, milyen összefüggés van a génváltozatok, a kávéfogyasztás és a nemhalálos szívrohamok között. Az elsőcsoportban 55%, az ellenőrző csoportban 44% a "lassúbb" 1F génváltozattal rendelkező személyek voltak. A naponta 2-3 csésze kávét fogyasztók között 36%-kal nőtt a szívroham valószínűsége. Négy, vagy annál több csésze esetén 64%-ra nőtt a valószínűség. A "gyorsabb" 1A génváltozatosaknál hasonló fogyasztás esetén 1%, illetve 22% volt a szívroham valószínűsége. Kiegészítésként néhány magyarázat: Anyagcsere alatt anyagok szállítását és kémiai átalakítását értjük egy élő szervezetben. Katalizátor olyan anyag, amely elősegít kémiai reakciót, ideiglenesen részt vesz benne, de maga nem változik. A szervezetben végbemenő anyagcsere katalizátorát enzynemeknek nevezik
