Ismeret Virtus - Szemmel nézünk, aggyal látunk
Ismeret Virtus
Tudományos ismeretterjesztés
Üdvözlünk, Kedves Ismeretlen Olvasó! RSS  |  KezdÅ‘lapnak! | FÅ‘szerkesztÅ‘: Landy-Gyebnár Mónika (Ediacara)

| Címlap | Csillagászat | Földtudományok | Biológia | Emberek | Összefüggések | Természetvédelem | Tiszteletreméltó | Humor a tudományban | Leleplezzük! | Történelmünk, múltunk | Technika


Biológia

Szemmel nézünk, aggyal látunk

Vaszilov - 2010.07.06 12:04


"A térbeli látás" című cikkemből idézett mondatrésszel kezdem: "az agy képezi, alakítja, módosítja, esetenként kiegészíti és "értékeli" a visszatükrözött képet."



"A térbeli látás" című cikkemből idézett mondatrésszel kezdem: " az agy képezi, alakítja, módosítja, esetenként kiegészíti és "értékeli" a visszatükrözött képet." Optikai csalódások (vizuális illúziók) címszó alatt rengeteg példa található az előző mondat igazolására. Néhány olyan példát dolgoztam fel ebben a cikkben, ami a térbeli látással kapcsolatos, vagyis az agy által végrehajtott ilyen természetű kiegészítéssel. Arra kérem a nyájas olvasót, hogy mindenek előtt klikkeljen ide:
1 probléma, 3 feladat
és oldja meg a feladatot! (A megjelenő panelon az "Ausführen" gombra kattinva, a következő panelon ismét az "Ausfüh ren" gombra kell kattintani!)

A magyarázat ismertetését megígértem ugyan a programban, de arról nem volt szó, hogy rögvest.
Előszőr talán tekintsük meg ezt a képet! Természetesen a kép 2 dimenziójú, de az ábra perspektívikusan mutat két asztalt. A baloldali egy keskeny hosszú asztal, a másik inkább négyzet alakú és széles. Ha azt mondom, hogy a két asztal teljesen egyforma (csak 90 fokkal elfordítva), nem fogja senki elhinni, pedig úgy van!
Ime a bizonyíték!

(A "RUN" gombra kattints!)
A probléma abból adódik, hogy keveredik a kétdimenziójú kép a háromdimenziójú valósággal. Valóságban az asztallap téglalap alakú és nem parallelogramma. A hatás érdekében u.n. "parallelperspektívát" alkalmaztak. (Az igazi perspektívában az oldal-élek nem párhuzamosak, hanem közelednek egymáshoz.)
Az agy és a szem közötti együttműködés meghatározza azt a képességünket, hogy tárgyakat felismerjünk és rendszerezni tudjunk. Agyunk állandóan arra törekszik, hogy (értelmi)összeköttetést a látott tárgyak között felismerjen. De az agyunk félre vezethető és érzékeink félre vezetnek bennünket. Az úgynevezett vizuális illúzió keletkezik, mert az agyunk tapasztalata segítségével megkísérli a kapott képet felismerni. Ez nagyon hasznos dolog, de speziális esetekben zavarokat okozhat. Például ha egy kétdimenziójú képet 3 dimenziójúként fogunk fel és így hamis következtetést vonunk le a látott tárgyról.
A jobboldali képen a katakombában egy nagy szörny kerget egy kis szörnyet. Mivel a rajzon a vonalak térhatást fejtenek ki, ezért a "távolból" közeledő szörny nagyobbnak látszik, mint az előtérben menekülő kisebb. Tehát az agyunk abból a gyakorlatból / tapasztalatból indul ki, hogy a távolabbi tárgyakat kisebbnek
.
látjuk,
mint a valóságos mérete.Tehát a vizuális rendszerünk a retinán képződött képet a becsült távolsággal megszorozza. A két szörnyet különböző nagyságúnak látjuk, mert különböző távolságban tételezzük fel őket. A valóságban a két szörny - lemérhetően - azonos nagyságú!
Hasonló problémával állunk szemben a baloldali képen. A két piros vonal egyenlő hosszúságú, de mivel a felső egy "szoba" túlsó végében látható, automatikusan hosszabbnak "kell(!)" lenni.


A bal képen egy felnőttet és egy gyereket látunk magasság különbséggel, ami nem felel meg a valóságnak!
Figyelem, a jobb oldali ábrán a két férfi valóban különböző magasságú! Itt a két fekete vastagított élet/vonalat kell megfigyelni, hogy mekkora különbség van köztük?
Tessék lemérni!
Végül rátérek a cikk elején, a programban szereplő feladatok kiértekélésére és magyarázatára. A második feladat egyszerű volt, hiszen szemmértékkel felezni kellett a távolságot. Ez aránylag jól sikerült. Az első feladatnál nagyobb az eltérés, mert a nyilak "zavarólag" hatnak. Vajjon miért? Ezen a problémán jó száz éve kezdték törni a fejüket az okosok és több magyarázatot, elvet találtak ki. Ezek közül csak a legvalószínűbbet ismertetem.
A magyarázat szerint lehetséges, hogy a vonal végén lévő nyilat tudatalatt, mint a megszokott 3 dimenziós térbeli világunkból származó információt használjuk fel és a 2 dimenziójú vonalat 3 dimenziójúként kezeljük. Ennek az a következménye, hogy a vonal kifelé mutató nyillal a végén a belső sarkát egy szobának, a belső irányú nyilak egy épület külső sarkait szimbolizálja. .




Számomra ez a magyarázat azért meggyőző, mert az afrikai őserdők mélyén köralakú kunyhókban élők körében végzett vizsgálatokban az embereknek nem volt probléma a különböző távolságok nyiltól független megitélése. Hasonlóan az eszkimóknál, akik szintén köralakú igluban éltek.

Összefoglalás

Az agy a(z állandóan változó) vizuális információkat 3 dimenzióként, dinamikusan extrapolálva dolgozza fel. Egy (két dimenziójú)fénykép esetében ez nem okoz különösebb problémát, mert a képen a tárgyak a természetes valóságnak megfelelően a távolságukkal arányosan csökkent nagyságban láthatóak (amely megegyezik a tapasztalattal).
Más a helyzet az olyan ábrákkal, rajzokkal, amellyel tudatosan félrevezetjük az agyat, hiszen azzal ámítjuk magunkat(vagyis az agyunkat), mintha a 2 dimenziós kép 3 dimenziós lenne.

Végül arra kérem a nyájas olvasót vegye szemügyre a legfelső képet és állapítsa meg, hogy mit ábrázol?
1._ Egy szoba sarkában lévő kockát?
vagy:
2._ Egy hasáb alakú test, amelynek sarkából egy kocka-alakú rész hiányzik?
Biztos, hogy az egyes a helyes megoldás? Nem inkább a kettes? Meg mernél esküdni, hogy ez, vagy az helyes, vagy mindkettő??
Aki tudja a megoldást (magyarázatot) írja meg, mert én nem árulom el!

E cikk előzménye:
A térbeli látásról


Vaszilov rovata (vaszilov.virtus.hu)


A cikk eddigi honoráriuma: 4 Ft. (Ez 24 óránként frissül.) (Mi ez?)

Kérjük, szerkeszd te is a Virtust. Értékeld ezt a cikket!
Mivel nem vagy bejelentkezve, most nem tudsz értékelni. Sajnos, így nem tudjuk ízlésedhez igazítani a lapot. Kérlek jelentkezz be vagy regisztrálj.
Itt megtudhatod hogy működik ez az egész.
Küldd el ezt a cikket levélben!


Csak bejelentkezett felhasználók szólhatnak hozzá.


Hozzászólások megjelenítése (7 hozzászólás)



Ki ajánlotta ezt a cikket?
Moderálást kérek